1. Irányelvek a fő csatorna elrendezésére
(1) Útvonaltervezés: A fővezetéknek a legrövidebb út elvét kell követnie, az egyenes szakaszok aránya nem lehet kevesebb, mint 70%. Ha fordulásra van szükség, nagy görbületi sugarat kell alkalmazni (R nagyobb vagy egyenlő, mint 3D, ahol D a cső átmérője) a helyi ellenállásveszteség csökkentése érdekében.
(2) Lejtős kialakítás: A vízszintes főcsatornáknak 0,5%-1%-os lejtést kell tartaniuk a porgyűjtő felé lejtőn, hogy megkönnyítsék a por természetes csúszását. A függőleges csatornák alján poreltávolító nyílást kell felszerelni.
(3) Csőátmérő számítása: A csőátmérőt a rendszer teljes levegőmennyisége (Q) és az ajánlott levegősebesség (v=18-22m/s) alapján határozzák meg. A számítási képlet a következő: D=√(4Q/πv), a mértékegységeket nemzetközi szabványos egységekre konvertálva.
2. Elágazó csőrendszer konfigurációja
(1) Material Selection: PVC or PP materials are recommended for branch pipes, as their friction resistance coefficient (λ=0.015-0.025) is significantly lower than that of metal pipes. For high-temperature conditions (>80 fok), helyette horganyzott acélt vagy rozsdamentes acélt kell használni.
(2) Csatlakozási mód: Az elágazó cső és a főcsatorna közötti csatlakozásnál 45 fokos ferde csatlakozást vagy terelőlemezt kell használni, hogy elkerüljük a derékszögű csatlakozások által okozott örvényléseket. A rezgésátvitel kiküszöbölése érdekében a csatlakozási pontokon rugalmas kötéseket kell beépíteni.
(3) Légáramlás egyensúlya: A légáramlás sebességét az elágazó csőben a fő csatorna sebességének 70–80%-ára kell szabályozni. A légáramlás egyensúlyát minden ágban szabályozószelepekkel kell elérni, és a rendszer teljes ellenállásának eltérése legfeljebb 15%.